Leírás

Ennek a regénynek nem sok köze van a mai hajléktalan-problémákhoz. Vagy mégis? Évekig írtam, mert valahogy sosem tudtam a végére jutni – a főhős nem engedte. Se így, se úgy… Ezért hát – bár most befejeztem – a történetnek nincs igazán vége. A hősöm (hős? ugyan!) hajléktalan, aki igencsak megismeri a szállók, az utca, az aluljárók, a piac életét. De mégse igazi hajléktalan, mert ő egy laza fél- értelmiségi, aki mindig érzi, hogy egyszer majd talpra áll. Hogy hogyan sikerül, arról szól ez a történet, afféle kópéregény a huszonegyedik század első éveiből. (A szerző)