Világvége 1. – A korszellem dúdol

Bar a polgari tarsadalom szabad”, amennyiben nem kaszt-tarsadalom es nem teokracia, de nem a szabadsag civilizacioja, mert civilizacio csak olyan eszkozok tulsulyara epulhet, amelyek nem tetszenek a kenyszer szferajahoz tartozoknak. Semmi kozunk ahhoz, hogy nincs kasztos-rendies hierarchia. Tortenetesen nincs. De ez nem civilizacio, ez az ero tenye, amelyet az ero ugyanugy megdonthet – csak akkor nem donthetne meg, ha sokan hinnenek benne, hogy az eroviszonyoktol fuggetlenul jo es igaz.Am ezt az elso vilaghaboru lehetetlenne tette, mert mindenki annak mutatkozott benne, ami valojaban volt.Azaz masnak.”Kötetünk, Tamás Gáspár Miklós életműkiadásának első darabja, a szerző 2000-2010 között írt, főként magyarországi politikai, kulturális, gazdasági jelenségeket vizsgáló szövegeiből válogat. A jelen krónikájaként olvasható írások a Kádár-korszak és a rendszerváltás örökségét, a 2001. szeptember 11-i terrortámadást és az iraki háborút, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok ígéreteit és botrányos kudarcát, a magyar szocializmus neoliberális fordulatát és a jóléti állam leépítését, a 2008-as gazdasági világválságot és kezelését, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapozását tárgyalják, megmutatva, miként terjed a posztfasizmus a későkapitalizmus páncélozott burkában, de fel-felvillantva a valódi demokrácia éskommunizmus gondolatát is – a távoli horizonton.