Honfitársak – A dán zsidók menekülése 1943 októberében

Közismert (?) a mítosz, hogy a holokauszt idején a dán király is magára varrta a sárgacsillagot, hogy kifejezze szolidaritását megbélyegzésre és halálra ítélt honfitársaival. Ez alegenda szimbolizálja a dán zsidók sorsát, ami európai kivételként nem foszlott”sorstalansággá” a holokauszt idején.Az anekdota tényszerűen népmesei túlzás, azonban a tartalma/üzenete annál inkább igaz. Adán politikai hatalom, a közigazgatás és a társadalom közös munkával és összefogássalmegmentette zsidóit. Bo Lidergaard könyve több szálon járja körül ezt a folyamatot -társadalmi beágyazottságot és sokrétű emberi tartást, leleményt felmutató kivitelezést.Egyéni történeteket mesél el, s elemzésében azt a világpolitikai és társadalmi környezetetvizsgálja, amelyben ez a hőstett végbement.A magyar olvasó számára nem a köztudott(?) mentő akció lesz az újdonság. Hanem az, hogy- bár a korabeli Dánia a Horthy-Magyarországhoz hasonlóan csatlós állam helyzetében volt aII. világháború alatt, Németországtól még jobban függött gazdaságilag és katonailag, snemkülönben a Szovjetunióval, a kommunizmussal szemben is elutasító ellenszenvet táplált-, azonban amikor az alapvető emberi értékekről volt szó, nem engedett a szinténmegszálláshoz folyamadó bizalmatlan szövetségesének. Mindent elkövetett, hogy zsidóitmegmentse. Mind az életüket, mind az egyenértékűségükbe vetett hitüket.A magyar olvasó számára az oly ellentétes narratívájú és végkifejletű párhuzamoktanulságait végiggondolni, ez lesz a ma is aktuális – helyenként revelációs – újdonság.