Térey János:

Boldogh-ház, Kétmalom utca - Egy cívis vallomásai

önéletírás
Ár: 4500.00 Ft
Készleten: 8.00 db

"Az a kérdés, hajlandó vagy-e lemenni az õseidért a kútba, vagy sem, és kibírod-e, amit felhozol" - írja a könyvben Térey János. A halála elõtti években ezen a kéziraton dolgozott, közölt is belõle néhány fejezetet Egy cívis vallomásai alcímmel, azt azonban senki nem sejtette, hogy terjedelmes részével elkészült. A Boldogh-ház, Kétmalom utca címû memoárt befejezni már nem tudta, de a tervezett mû egész struktúráját kidolgozta. Az emlékiratban az író debreceni gyermekkorának és ifjúságának majdnem két évtizedét beszéli el. A meghatározó családi kötelékekrõl, a család eredetének kutatásáról, a szülõváros kulturális és történeti hagyományairól mint a személyiségét, a nevelõdését formáló együttes hatásokról számol be ez a lezáratlanságában is sokrétû epizódokban kidolgozott vallomásfüzér. Az emlékirat fent idézett mondata arról tanúskodik, hogy nem csupán a szemérmesség, az érzelmességtõl erõsen ódzkodó alkat, de a feltárandó-feltárulkozó múlt, a távoli õsök elképzelt-kutatott élete és az örökölt-átélt traumák is nehezítették a szerzõ számára ezt a soha el nem odázott munkát, amely a Térey-hagyaték végességében "egy cívis vallomásai"-ként elénk tárul. 2020. szeptember 14-én lenne ötvenéves Térey János, erre az alkalomra jelent meg ez a hátrahagyott memoár. "Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden. Amit nem írok le, az elvész. Mindig úgy érzem, hogy valamit tennem kell, állandó elégedetlenség és kielégítetlenség kínoz, s tetézi mindezt az érzés, hogy nem kapom meg az élettõl azt, amit esetleg meg tudnék kapni. Hatalmas vágy kínoz az elismerés iránt, s az a rögeszme mérgez, hogy mindenért meg kell küzdenem, ami másoknak eleve megadatik. S hogy mindez a gyermekkori szenvedésbõl és stresszbõl ered. Majdnem teljesen ez vagyok én. Mások maximalizmusnak hívnák."

Kiadó: Jelenkor